Végre. Hivatalosan is vége az iskolának, amit én ma azzal ünneplek, hogy este megyek dolgozni. Persze nem nyafogok, mert örülök, ha egyáltalán behívnak. Nagyon pipa vagyok a managerre. Nem tudom mi a fészkes fene baja van, de egyszerűen nem képes heti 10 óránál többre beosztani. Tán kiestem a dugható kategóriából és ezért a büntetés...? Már igen csak gondolkodom azon, hogy keresek még valamilyen másik munkát is, mert ha ez így marad, az úgy nem lesz jó... Ennyit arról, hogy hiába végzed el a munkádat tisztességesen, abszolút nem is érdekli az embereket...

De igyekszem a pozitív dolgokra koncentrálni. Fantasztikusan telt az "utolsó" hetem. Kedden este újra mentem edzésre. Két hét kihagyás után iszonyatosan jól esett. A végén még zenéltünk is egyet, egy új számot tanultunk meg. Nagyon szép volt.
Szerdán elugrottunk Pécsre az állatkertbe. A srácoknak nagy csalódás volt, én nem vártam semmi különöset. Mondjuk annyiban igazuk volt, hogy ennyi pénzért legalább pár órát elsétálgathattunk volna, de egy óra alatt megjártuk úgy, hogy nem is rohantunk. Utána fogtuk magunkat és lementünk a városba. Ott is körbesétálgattunk miközben elszürcsöltünk egy-egy jégkását, illetve benéztünk pár üzletbe is az Árkádban. Miután megkajáltunk jöttünk is haza, ahol az első utunk a Libribe vezetett, ugyanis megjött a rendelt könyvem, a Harry Potter and the Philosopher's Stone.  No igen. Első angol nyelvű könyvem, gyakorlás céljából. És nem mellesleg iszonyatos gyönyörűséges példány. :)
A csütörtöki nap elméletben a pihenésről szólt volna, legalábbis délelőtt, persze aztán a városba jövés+ügyintézés mellett még egy kis kerti munka is kijárt, aztán este megint edzés volt, amin csodák csodájára négyen is voltunk. A gáz csak annyi volt, hogy nem volt termünk, mert a színművészetiseknek is épp ott volt felvételijük, de nekünk bárhol jó, így pár emelettel feljebb a folyosón edzettünk. :'D Igazából azért volt ez fontos nekem, mert úgy érzem egész jól teljesítettem. Pl. egyből értettem, hogy milyen mozdulatkombinációt vár el tőlem az edző, illetve amikor mutatta, akkor tudtam neki mondani. És a múltkor gyakorolt újabb mozdulatok is egész jól mentek. A rodába meg szintén volt egy pont, amikor már úgy éreztem, hogy igen, megy ez. :)

A mai napom megint egész jóra sikeredett. Persze a reggelt kivéve... Korán reggel kelni (igen 7 óra az korán van), hogy iskolába menjek, ahol kiderült, hogy utolsó napra való tekintettel megnézzük (újra!) a Social Network-öt, akit pedig nem érdekel, az nyugodtan netezhet, de akkor is végig kell néznünk, mert kb. addig tart az óra is... Aztán persze a végére sikerült belepörgetnünk és így egy 20 perccel lerövidítettük a szenvedést és eljöhettünk. Akkor telefonáltam a páromnak, aki az edzővel épp a város iskoláit járta és szórólapokat vittek szét. Szóval megbeszéltük, hogy még egy suliba bemennek és utána találkozunk. Így bejártam még pár üzletet és utána beültünk egy italra. A srácok kávéztak én meg limonádéztam. :) Jól eldumáltunk, aztán körbejártuk a várost, papírsárkányhoz vettünk alapanyagokat, meg fagyiztunk, az egyesületnek jártunk utána... És ha minden igaz kapok még egy brazil papucsot is, fizetség gyanánt az elkészített szórólapokért. Vagyis egy a barátom érdeme is, de... :) El nem tudom mondani mennyire jól esett a dolog. Aztán végül kettecskén beültünk ebédelni. Szeretem az ilyen közös, együtt töltött pillanatokat. Iszonyatosan boldog vagyok. <3 :)