Már nagyon régóta el akarok mondani valamit, de senki nem alkalmas erre, úgyhogy úgy döntöttem blogba öntöm amit gondolok, mert nagyon jól esne, ha leírhatnám és akkor részemről ennyi. :) Szóval már 2009 óta megtalálható itt az összes bejegyzés és aki régóta követ (ha esetleg van ilyen), akkor az tisztában lehet jó néhány dologgal a személyemet illetően. De mivel ilyen emberből vajmi kevés van, ezért dióhéjban összefoglalom az előzményeket.
Szóóóval anno volt egy srác... Igen-igen, de ez lesz az utolsó ilyen nemű bejegyzésem úgyhogy kéretik kedvesen fogadni... :D Szóval volt egy srác, aki nagyon sokat jelentett. Egyszer találkoztunk, de utána 2 éven keresztül minden egyes nap beszéltünk és én mindennél jobban szerettem őt. Hitegetett, tette a szépet, de soha nem lépett az irányba, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. És persze mindig volt barátnője. És én mindig újra-újra hittem neki. 2 évvel ezelőtt viszont egyszer s mindenkorra elegem lett az egészből és azt mondtam elég. Nem sokkal előtte találkoztunk újra, de ez nem akadályozta meg abban, hogy ugyanúgy együtt legyen a barátnőjével. Szóval befejeztem vele minden érintkezést és igyekeztem felejteni. Aztán nem sokkal rá megismerkedtem a párommal, akivel azóta is együtt vagyok. :)
De lényeg a lényeg, hogy nemrég újra beszédbe elegyedtem a fiúval. Már jó ideje sikerült "kilábalnom" belőle, így semmi ilyesmire nem kell gondolni, de jót beszélgettünk. Még mindig együtt van a lánnyal, noha állandóan veszekednek és állítólag már nem szereti. Néhány hete szakítottak és akkor már kaptam tőle olyan üzenetet, hogy miért nem megyek ki hozzá külföldre... Mire közöltem vele, hogy ha majd második akarok lenni valakinél, akkor ígérem hogy neki szólok először. Aztán nem is firtatta tovább a témát, aminek felettébb örültem... No de a lényeg, hogy ő közölte, nem fog összejönni újra a lánnyal, ennek már vége, s erre mit látok? Hogy a lány epedezve ír róla a blogjában, hogy alig várja, hogy újra együtt legyenek. Nem hiszem, hogy fair lenne ez vele szemben, de többé-kevésbé átlátom mindkét oldalt és úgy gondolom megérdemlik egymást. Már eleve úgy álltam hozzá, hogy csak akkor hiszek majd a fiúnak, ha eltelik x idő és majd akkor kiderül, hogy mennyire volt képes megtartani a szavát. No hát ezzel bizonyított, hogy mennyire gyenge jellem férfi létére. De legalább nem csalódtam. Ti tapasztaltok már hasonlót? Szerintem ha egyszer kimondja az egyik fél azt, hogy "nem", akkor azt okkal teszi és ha nem képes tartani magát hozzá, főleg ha pasi, akkor az szerintem elég gáz. Nekem emiatt nagyot esett a szememben.