Tök rossz, hogy igazából nem vagyok képes értelmes bejegyzésekkel telepakolni a blogomat, mert így is elég eseménytelen az életem. Az elmúlt napok szinte mindegyikén melóztam, a múltkori capoeirán meg ismételten meghúztam a lábam, ami bedagat, belilut és piszkosul fáj is...

Igazából Az időutazó felesége című kedvencemmel töltöm mostanság a szabadidőm. Újraolvasom. Imádom. <3 Annyira gyönyörű könyv. Még a film újranézéséhez is kedvet kaptam. A kérdés már csak az, hogy mikor lesz arra is időm... :)

Amúgy néha amikor nem várod berobban az életedbe a múltad... a múltad egy azon szakasza, amit már rég lezártál. Feszengve fogadod és nem tudod, mit kezdj a helyzettel. Te már túlléptél és csak a kínos csend marad. Különös érzés.