N�ha harmadik szem�lynek �rzem magamat a kapcsolatukban. Tudom, hogy m�g annak se mondhatom magam, de n�ha ezt �rzem...
�s r�j�ttem, hogy szeretem. Nem olyan �r�lt m�don, mint miut�n elment, de tudom, hogy legbel�l m�g mindig ugyanazt �rtem. Ezt az este, �gyban fekve, gondolkodva, siker�lt is megfogalmaznom. Olyan, mintha a bennem lev� szerelem r�csok m�g� lenne z�ratva. �n magam z�rattam oda. Tal�n lehet amolyan biztons�gi �vint�zked�snek is tekinteni valamilyen r�szr�l, hogy ne tegyek t�nkre k�t �letet. Lehet m�s is... A szerelmem teh�t ott van a r�csok m�g�tt �s ott van t�le egy karny�jt�snyira a kulcs, ami z�rat nyitja. De hi�ba ny�jt�zkodik nem �ri el. Van amikor k�zelebb van, amikor a rem�ny feler�s�dik, van amikor olyan t�vol, hogy tudom, egy�ltal�n semmi es�ly. �s �n nem tehetek semmit. V�rnom kell addig, am�g valami v�letlen folyt�n maga az adott szem�ly ki nem enged azon az ajt�n, vagy am�g valaki m�s ki nem robbantja a h�ts� falat, hogy megsz�ktessen. Illetve a szerelmem. :) V�rnom kell...
De n�ha iszony�. Olyan �rz�sek kavarognak bennem... A lehet� legv�ltozatosabbak: z�rzavar, rem�ny, d�h, h�nyinger, �r�m... Hol ez, hol az. Egy ideig tudtam, hogy mit kell tennem, de most m�r nem tudom. Nem tudom, hogy tegyem. :/