J. D. Salinger: Zabhegyez�

Bevallom, hogy m�r r�gen volt, amikor ezt olvastam, akkor viszont nagy lelkesed�ssel �lltam neki, miut�n az oszt�lyt�rsaim folyton folyv�st err�l �radoztak, cipelt�k magukkal a suliba �s meg�ll�s n�lk�l id�zgettek bel�le. Sz�val nagyon lelkesed�ssel az els� utam a k�nyvt�rba vezetett �s ki is k�lcs�n�ztem, hogy v�gre elolvashassam, de v�g�l csak csal�dtam.
�n nem l�ttam meg benne sz�pet. Hal�lra ideges�tett az �r� st�lusa �s tiszt�n eml�kszem, hogy egyre az j�rt a fejembe, hogy nem�r �gy �n is tudok �rni... �gy b�rki tud �rni... A t�rt�net csak hom�lyosan maradt meg eml�keimbe, egyszer�en sz�momra az sem volt eml�kezetes. Ennek ellen�re most azt mondom lehets�ges, hogy csak t�l fiatal voltam hozz�, vagy kev�sb� nyitott. Nem z�rom ki annak a lehet�s�g�t, hogy a j�v�ben egyszer majd ism�t elolvassam, akkor tal�n megv�ltozik a v�lem�nyem �s nagyobb irodalmi �rt�ket fogok tulajdon�tani neki.